A Skanzenben létrejövő lehetőségek, melyek az organikus kultúra megismerését elősegítik - Nyulassy Ágnes

Vázlat:

1. Az élő skanzen működésének rövid ismertetése

2. A projekt beruházás eredményének hatásai az élő skanzenre
 A „puszta háza” mint „zöld iroda”
 A malom működő képessé tétele a kenyér asztalra kerülésének teljes folyamatát teszi lehetővé
 A kertkultúra és az őshonos növények telepítése
 A kocsiszín újjáépítése – közlekedési kultúra a 20. század elején

3. A környezetbarát, hagyományt ápoló szemléletformálás lényeges pontja az Emlékpark filozófiájának

Időtartam: 8-10 perc

1. A „Vissza a természethez!” című pályázat nagy lehetőség az ÓNTE számára. Korábban is voltak törekvések arra, hogy a szabadtéri múzeumfalu-rész ne csak múzeum legyen, egy letűnt világ anyagi kultúrájának bemutatása, hanem próbáljunk meg életet lehelni bele.
Ennek első lépése az állattartás volt: baromfi, mangalica, rackajuh.

Három éve a „Lépj be a múltba!” elnevezést kapta az a törekvés, hogy bővüljön a kínálat, próbáljuk megjeleníteni a 20. század 20-30-as éveinek életét. Ennek keretében a teremőrök népviseletet kaptak, az őrzött házaknál a korabeli élet egyes elemeit kezdték bemutatni, mintha valóban a ház lakói lennének. Kialakítottuk a hagyományőr munkakört. A hagyományőrök feladata megszervezni az „életet”: a kertek művelése, a sütés-főzés, vendégek kínálása, gyógynövények gyűjtése, gyógyerejük megismertetése…Mosás fateknőben házi szappannal. Az állatállomány bővül, fajta tekintetében az őshonos fajták kerültek előtérbe.

Néprajzi rendezvényeink is ezt a vonulatot erősítik egyre jobban.

2. A „Vissza a természethez!” pályázat ennek az előbb említett kezdeményezésnek egyik ugródeszkája lehet.

 A „Puszta Háza” reményeink szerint 2012 tavaszán nyitja meg kapuját. A régi Erdészház hagyományos külsejét megtartva „zöld iroda” lesz, mely belül a kor igényei szerint, kiállító tér és konferencia teremként szolgál majd, illetve az iroda ismeretterjesztő funkcióval bír majd és a térség ÖKO-központjává szeretné kinőni magát idővel.

 A malom működőképessé tétele nagy lehetőség és nagy kihívás. Ha az elmélet síkján nézzük, akkor be tudjuk mutatni a minden napi kenyerünk útját a mag földbe kerülésétől az asztalra kerüléséig. Nyilván ez nem egy múzeumpedagógiai foglalkozás keretében zajlik (ám részleteiben az is lehet), hanem az oktatásnak, tanításnak az a formája, amikor egy-egy munkafázis során az egészre is fel lehet hívni a figyelmet. Amikor a malom működik, gabonát őröl, az igen látványos és egyedi, hiszen kuriózum lesz ebben a tekintetben. Megmutatkozik az is, hogy milyen óriási technikai vívmány volt a maga idejében a szélmalom és, hogy micsoda szakértelmet kíván a molnár szakma.

Az „élet” vagy másként a búza termesztése és feldolgozása a paraszt ember életének egyik évről-évre az értelme volt. Ha nem sikerült a termés, éhség várt a családjára. Tehát tényleg az élet volt a búza.
Napjainkban ezek az ismeretek sajnos nem játszanak szerepet, ezért nem is tiszteli a ma embere sem az „életet”, sem az ÉLETET.

A mi feladatunk többek között ezekre a dolgokra felhívni a figyelmet, egy következő lépésben tanácsot adni a természetes életmódhoz közeledni vágyóknak.

 A projekt része az őshonos növények telepítése is. Terveink szerint olyan gyümölcsfákat és növényeket telepítünk a Skanzen területére, melyek jellemzőek voltak erre a Dél-alföldi területre. Az akácfákat és dísznövényeket haszonnövényekre cseréljük. Így a múzeumfalu utcaképe hagyományossá válik, meggyfák, cseresznyefák ékesítik. A kertek fái is megújulnak. Ez idővel lehetővé teszi azt is, hogy a gyümölcstartósítás hagyományos formáit jobban bemutassuk, kóstolóval lássuk el a látogatókat, érdeklődőket.

 A kocsiszín újjáépítése a már itt lévő kocsi állomány korszerű bemutatását teszi lehetővé. A mostani raktárszerű épület eltűnik, helyette a falu képébe illeszkedő istálló és kocsiszín épül majd. Megszűnik a zsúfoltság, viszont a legjellegzetesebb alföldi lófogatolású járművek kerülnek bemutatásra, melyekhez korabeli fotókat szeretnénk társítani a jobb érthetőség kedvéért. Lehetőség nyílik arra, hogy bizonyos alkalmakon a lovas kocsi szétszedését és összerakását is bemutassuk.

3. A fenti említett beruházások tényleg kifejezik a „Vissza a természethez!” címet, hiszen környezetbarát megoldással készülnek, a hozzájuk kapcsolódó szellemi tartalom pedig a szemléletformálást szolgálja, mint környezettudatos életmód, hagyományos paraszti kultúra ápolása, megbecsülése. Mindez az Emlékpark filozófiájának egyik lényeges sarokpontja.

« VISSZA


www.huro-cbc.eu | www.hungary-romania-cbc.eu 
2011 © Minden jog fenntartva. | Jelen weblap tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját, a projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési alap társfinanszírozásával valósul meg.